Mennyibe fáj?

Az államadósságról szóló parlamenti vitában Pállfy István KDNP-s képviselő azt állította, hogy az államadósságra évente fizetett kamatteher elegendő lenne arra, hogy minden nyugdíjas 30 000 Ft nyugdíjemelést, és minden pedagógus 100 000 Ft béremelést kapjon.

Az állítás elég megdöbbentő, és mivel blogunk célja, hogy a felfoghatatlan nagyságrendű állami kiadásokat érthető mennyiségekre fordítsa le, ráadásul éppen most foglalkoztunk a nyugdíjak mértékével, adja magát, hogy megvizsgáljuk a fenti állítás valóságtartalmát.

Az 1300 milliárd Ft-os kamatteher elég durva összeg, azt jelenti, hogy egy adófizető átlagosan évente 371 423 Ft-ot fizet ki államadósság-törlesztésre!

A Nyugdíjfolyósító adatai szerint kb 2 millió ember kap öregségi nyugdíjat Magyarországon. Ha az 1300 milliárdot valóban közöttük osztanánk szét, ez havonta 54 000 Ft-os nyugdíjemelést jelentene átlagosan - Pállfy becslése tehát még alacsony is volt.

A pedagógusok száma a KSH szerint 165 000 fő. Ha az 1300 milliárdot nem kellene államadósságtörlesztésre fordítani, hanem inkább a pedagógusok között lehetne szétosztani, ez számukra fejenként havi 656 000 Ft-os béremelést jelentene!

Ha Pállfy állítását a másik oldalról közelítjük, és felszorozzuk a havi 30 000 Ft-os nyugdíjemelést a nyugdíjasok, a 100 000 Ft-os fizuemelést pedig a tanárok számával, megkapjuk, hogy ez együtt, éves szinten 918 milliárd Ft-ot jelentene - tehát még maradna is az adósságtörlesztést jelentő 1300 milliárdból, közel 400 milliárd Ft, azaz adófizetőnként 114 000 Ft...

Ez persze mind csak egy gondolat, de azt hiszem jól mutatja be, hogy mekkora terhet jelent az államadósság egy-egy adófizetőnek.

A nyugdíj a magyar politika legszentebb tehene, csökkentésétől minden kormány retteg. Még a 13. havi nyugdíj elvétele is óriási politikai költséggel járt 2009-ben az akkori kormánynak.

Az óvatosság érthető, hiszen közel kétmillió ember kap öregségi nyugdíjat ma Magyarországon, és ők biztos nem maradnak otthon a választás napján, ha veszélyben érzik járandóságukat.

A mostani kormány óriásplakátokon hirdeti, hogy eszében sincs csökkenteni a nyugdíjakat, az IMF állítólagos nyomása ellenére sem. A kampány 200 milliós költsége - ami adófizetőnként 60 Ft-ot jelent - nem nagy összeg (bár én szivesebben költöttem volna még két zsömlére...). Az öregségi nyugdíj-kiadások viszont egy másik nagyságrendet jelentenek, a nehezen felfogható összeg 2011-ben 1 964 355 millió Ft volt, azaz közel kétmillió millió forint, kétezermilliárd Ft.

Ha ezt elosztjuk az adófizetők számával, megkapjuk, hogy egy adófizető évente átlagosan 561 236 Ft-ot költ öregségi nyugdíjakra! A 2011-es átlagbérrel (nettó 141 ezer) számolva ez azt jelenti, hogy egy átlagos adófizető 4 havi bérének megfelelő összeget fizet ki nyugdíjakra.

De mégis mennyit lehetne ebből megspórolni?

A Nyugdíjfolyósító közölt egy adatsort, amiből kiderül, hogy nagyjából milyen a nyugdíjak nagyságának eloszlása. Tételezzük fel, hogy egy kormány egy radikális lépéssel elveszi az öregségi nyugdíjak 150 000 Ft feletti részét - ezzel senki nem kerül a létminimum alá, egy 150 ezres nyugdíj magasabb, mint egy tanári fizetés, és egyébként is, a legmagasabb nyugdíjakat jellemzően a rendszerváltás előtti BM-káderek kapják. Így éves szinten 148 304 700 000 Ft-tal csökkennének a nyugdíjkiadások, ez adófizetőnként 42 267 Ft spórolás, 3,5 millió adózóval számolva. Ha egy kevésbé radikális feltételezéssel élünk, és a 150 000 Ft feletti nyugdíjakat 20 %-kal csökkentenénk, hasonló összeget, 153, 31 milliárd Ft-ot lehetne spórolni éves szinten (de a kicsitvel 150 000 felett kapók rosszabbul járnának, mint az előző feltételezésnél). Így adófizetőnként 43 695 Ft maradna a zsebedben.

Megérné?

Orbán Viktor az augusztus végi Tranzit fesztiválon jelentette be, hogy az állam a közeljövőben megvásárolná az E.On-t (a miniszterelnök ennél többet nem árult el, valószínűleg a cég magyarországi gázüzletágára gondolt).

A bevásárlás nem lenne olcsó mulatság: a becslések szerint a cég értéke 220 milliárd és 335 milliárd Ft között mozog, most a két érték átlagával fogunk számolni, ami 277,5 milliárd Ft. Hogy ez mekkora összeg, azt nehéz elképzelni, ezért osszuk le egy adófizetőre:

Magyarországon ma kb 3 500 000 ember fizet adót (persze ez a szám csak a jövedelemadót fizetőket tartalmazza - attól most tekintsünk el, hogy ÁFÁt mindenki fizet, aki megfordul egy boltban). Ez azt jelenti, hogy egy elköltött állami milliárd fejenként 285,71 Ft-ot jelent az adófizetőknek.

Az E.On 277,5 milliárdos becsült árát ezzel felszorozva megkapjuk, hogy az E.On megvásárlása neked, adófizetőnek 79 286 forintodba kerülne.

Ha dönthetnél róla, te bedobnád ezt a közösbe, hogy legyen gázcége az államnak?

Magyarországon ma kb 3,5 millió ember van, aki valamennyi jövedelemadót befizet. Ez azt jelenti, hogy egymilliárd Ft elköltött közpénz adózónként átlagosan 285,71 Ft kiadást jelent. Ennek a blognak a célja az, hogy az egyébként nehezen felfogható nagyságrendű állami kiadásokat ezen az elven próbálja meg kézzel foghatóvá tenni. A módszerrel nyilván sok szempontból lehet vitatkozni, de a blognak nem az a célja, hogy ne lehessen szakmai alapon belekötni, hanem az, hogy megpróbálja bemutatni az egyes költségvetési tételek nagyságrendjét.

Lesz szó örök klasszikusokról (mennyibe kerül neked, adófizetőnek a MÁV eltartása, az egyházfinanszírozás, mennyit jelentene neked a pedagógusok vagy orvosok bérének megemelése, stb ) és várhatóan adódnak majd olyan aktuális témák is, mint a minisztériumok bútorbeszerzéseinek, az aktuális kormányprogramoknak vagy a MOL visszavásárlásának egy adózóra jutó értékei.

Stay tuned!