A nyugdíj a magyar politika legszentebb tehene, csökkentésétől minden kormány retteg. Még a 13. havi nyugdíj elvétele is óriási politikai költséggel járt 2009-ben az akkori kormánynak.
Az óvatosság érthető, hiszen közel kétmillió ember kap öregségi nyugdíjat ma Magyarországon, és ők biztos nem maradnak otthon a választás napján, ha veszélyben érzik járandóságukat.
A mostani kormány óriásplakátokon hirdeti, hogy eszében sincs csökkenteni a nyugdíjakat, az IMF állítólagos nyomása ellenére sem. A kampány 200 milliós költsége - ami adófizetőnként 60 Ft-ot jelent - nem nagy összeg (bár én szivesebben költöttem volna még két zsömlére...). Az öregségi nyugdíj-kiadások viszont egy másik nagyságrendet jelentenek, a nehezen felfogható összeg 2011-ben 1 964 355 millió Ft volt, azaz közel kétmillió millió forint, kétezermilliárd Ft.
Ha ezt elosztjuk az adófizetők számával, megkapjuk, hogy egy adófizető évente átlagosan 561 236 Ft-ot költ öregségi nyugdíjakra! A 2011-es átlagbérrel (nettó 141 ezer) számolva ez azt jelenti, hogy egy átlagos adófizető 4 havi bérének megfelelő összeget fizet ki nyugdíjakra.
De mégis mennyit lehetne ebből megspórolni?
A Nyugdíjfolyósító közölt egy adatsort, amiből kiderül, hogy nagyjából milyen a nyugdíjak nagyságának eloszlása. Tételezzük fel, hogy egy kormány egy radikális lépéssel elveszi az öregségi nyugdíjak 150 000 Ft feletti részét - ezzel senki nem kerül a létminimum alá, egy 150 ezres nyugdíj magasabb, mint egy tanári fizetés, és egyébként is, a legmagasabb nyugdíjakat jellemzően a rendszerváltás előtti BM-káderek kapják. Így éves szinten 148 304 700 000 Ft-tal csökkennének a nyugdíjkiadások, ez adófizetőnként 42 267 Ft spórolás, 3,5 millió adózóval számolva. Ha egy kevésbé radikális feltételezéssel élünk, és a 150 000 Ft feletti nyugdíjakat 20 %-kal csökkentenénk, hasonló összeget, 153, 31 milliárd Ft-ot lehetne spórolni éves szinten (de a kicsitvel 150 000 felett kapók rosszabbul járnának, mint az előző feltételezésnél). Így adófizetőnként 43 695 Ft maradna a zsebedben.
Megérné?
